Településünk

Településünk története

Csomád község Pest megye északi részén fekszik. Korábban a váci járáshoz és 1973-tól 1990-ig, mint társközség az őrbottyáni közös tanácshoz tartozott, jelenleg önálló község: a budapesti agglomeráció tagja. A Pesti-síkság keleti oldalán, a Gödöllői dombvidék észak-nyugati szélén, az Oldal-hegy, a Magas-hegy és a Hátulsó-hegy lábánál 200-210 tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az Alföld és az Északi-középhegység között enyhén kiemelkedő terület a földtörténeti felsőpleisztocén időszakban keletkezett, keresztrétegezett homokkal, löszös takaróval és agyagos, iszapos lösszel fedett. Jellegzetesen alföldi klímájú. A belterülettől nyugatra két csekély vizű, időszakos vízfolyás található, melyek a Sződrákosi-patakba folynak. Határának természetes növénytakaróját kisebb akác- és tölgyerdők alkotják. A mezőgazdaságilag művelt területek főként szántók és gyümölcsösök.

A község lakóinak száma jelenleg meghaladja az 1600 főt és további emelkedő tendenciát mutat. A település tiszta, rendezett, gondozott, az infrastruktúra teljes körű. Az óvodai nevelés, iskolai oktatás, az egészségügyi ellátás szervezett. A Művelődési ház és a Könyvtár mellett sportélet is jelentős.

Településünk tagja a Veresegyházi Többcélú Kistérség Önkormányzati Társulásnak. Az idősebb generáció még beszéli a szlovák nyelvet. A községben Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működik, mely aktívan segíti a hagyományok megőrzését.


2012-03-02_1500_306.jpgCsomád története régebbi időkre nyúlik vissza, mint más településeké. FAJSZ-fejedelem (?-955) idejében, a honfoglaláskor már létezett Csanád, a mai Csomád. 1219-ben fordult elő először SUNAD alakban. Anonymus, 1280 körül írt munkájában a GESTA HUNGARORUM-ban Csanád vezér nevét szintén SUNAD-nak írja, olvasva: CSUNAD.

Az 1520-as évek elején, a reformáció hatására a falu lakossága evangélikus vallású lett. 1546 körül egy legenda keletkezett a falu teljes elpusztulásáról, mely szerint az itt állomásozó török csapatok vezérének fia beleszeret a csomádi evangélikus pap leányába, és feleségül kéri. Kérésének megtagadása esetén a falu felégetésével és elpusztításával fenyegetozött. A lelkész szóban ígéretet tett a házasságra. Ki is tűzték a mennyegző napját, folytak az előkészületek. A lakodalmat megeloző éjszakán azonban a lelkész családjával együtt elmenekült Csomádról. Lánya nem lett a hódító, pogány vezér fiának felesége. Az, éktelen haragjában, beváltotta ígéretét, a falut felégette, és teljesen elpusztította.

2012-03-02_1458_500.jpgAz 1546-os török adóösszeírásban Csomád már nem szerepel, 1559-ben pedig puszta, elhagyott helyként említik. Ettől az időtől kezdve közel 200 évig lakatlan Csomád területe. 1710-es évek vége felé kezdett benépesülni. Ekkor kezdett kialakulni, épülni a falu azon a helyen, ahol most áll. Kezdetben csak néhány házból álló puszta volt.

1711-ben telepedett le ide 4 jobbágy a Hont megyei Klasszitáról, 4 a Veszprém megyei Iszkáról, 3 pedig Tapolcsányról származott. Ők alapították a községet. 1729 után a betelepítés vegyesen történt, szlovák ajkú telepesekkel. A község neve ekkor már Csomád volt.

„A legrégibb emlékezetnél fogva, a községnek nem vala más neve csak az, a milyet mostanában visel. A község a legrégebbi időtől óta más nevet nem viselt csak Csomád.” Pesty Frigyes: Helynévtár Pest-Pilis Solt vármegye 1800 89. oldal 3-4. bekezdés

2012-03-02_1458_338.jpgAz 1760. évben Csomádon már 553 ember élt. 1742-től indult az iskolai oktatás szlovák nyelven. 1810 júniusában a falu újra elpusztult, a tűz martaléka lett, csupán hat ház és az iskola maradt meg, majd néhány éven belül magyar nyelvű családok költöztek a szlovák ajkú telepesek közé.

1835-ben érkezett Csomádra Esztergály Mihály és családja. Esztergály Mihály evangélikus lelkész nagy erőfeszítéseket tett a faluban a magyar nyelv tanítása és megtanulása, az olvasás és kultúra meggyökerezése terén. Lényegileg az ő ideje alatt kezdődött a magyar nyelv gyakori használata a gyülekezeti alkalmakon, a magyar nyelv tanítása az iskolában, az olvasás első helyre kiemelése, a tantárgyak közül.

1860. július 1-jén halt meg, itt temették el, sírja az ótemetőben található. Az evangélikus lelkész, főesperes nevét utca, az iskola és a róla elnevezett alapítvány őrzi a faluban.



2012-03-02_1458_887.jpg1838-ban Petőfi Sándor is járt Csomádon. Itt tartózkodásának emlékére emelték és szentelték fel a paplak kertjében álló Petőfi követ. Él ma egy legenda mely szerint az e kő mellett álló olajfa alatt írta a fiatal Petőfi egyik versét.

2012-03-02_1458_338.jpg1880-ban a falu lakossága 622 fő, evangélikus. Ezekben az években Csomád lakossága főleg a mezőgazdaságból, földművelésből és állattenyésztésből élt. A földművelés és az állattartás az élelem megszerzésének egyik legfontosabb tevékenysége, alapja.

Az I. Világháború és az azt követő nehéz 3 évtized megviseli a község lakóinak életét. A világháborúban hullott bombák, a házak mögötti kerteket és néhány melléképületet rongálták meg.

12012-03-02_1458_253.jpg944-ben Csomád felszabadult. Ezzel a falu kialakulásának rövid története lezárul. Az ezt követő évtizedek a folyamatos fejlődést mutatják.